Augusztusi motorozás 3. nap

Elég furcsán megy korán kelés. Ismét sikerült reggel 6-kor magamhoz térni, pedig most a nyaralásomon veszek részt. Nyugodtan aludhatnék akár 10 óráig is. De nem. Nekem kell a reggel 6 órás kelés. Szépen lemegyünk reggelizni, és már válogatjuk is az asztalra felpakolt finomságokat. Az erőspaprika alap, akárcsak a dinnye. Rengeteg zöldség és saláta, ami finom is. Reggeli után felkerekedünk, hogy egy kicsit megnézzük Istanbult. A 16milliós nagyváros szerintem sose pihen, ugyanis már reggel hatalmas a káosz, mindenki dudál, furakszik, az utcán a rámenős árusoktól szinte lehetetlen megszabadulni, egyszóval komoly a pálya. Egyhangúlag úgy döntünk, hogy egy boszporuszi hajókázás jó lenne. Rástartolok egy taxisra, hogy vigyen le a kikötőbe ahonnan lehet hajókirándulni. Olyan jól sikerül az alkudozás és a beszélgetés, hogy egy közel 6 órás istanbuli városnézés következik a taxissal. :-)
Először átvisz az ázsiai oldalra, egy hegytetőre, ahonnan gyönyörű panoráma látható a metropoliszra. Ámuldozunk, fotózunk, majd megiszunk egy teát. Ezután kimegyünk egészen a külvárosba, ahol a Fekete tenger kezdődik. Lemegyünk a partra, kicsit bámuljuk a hajókat, és a lábunk alatt lévő kagyló-szőnyegből szedünk egy pár érdekes darabot. Alaposan körbenézünk, és kiderül, hogy annyi kagyló és csiga van, hogy minimum 10000db akváriumost lehetne megtölteni velük. Nem tagadom, hogy nagyon szép volt. Amikor végeztünk, Ümüt a taxisunk átvisz egy kis halászfaluba, ahol gyorsan megiszunk egy finom teát, és irány vissza a városba. Kb. délután 3 mikor visszaér velünk a taxi, és a végösszeg felől érdeklődök. Kimondja az utazás árát, és majdnem újra kell éleszteni. Komoly összeg. :-)
Gyorsan felderítjük a fűszer-bazárt, ahol egy pár tasak fűszer és tea megvásárlásra kerül. A gyaloglás közepedte, megéhezek. Egy csorba, és egy kebab a ma délutáni menü. A késői ebéd elfogyasztása után a pincértől kapunk 2db grátisz teát, amit nagy örömmel iszunk meg. Én imádom az édességet is, úgyhogy egy dondurmát még utána küldök a kebabnak. :-) A dondurma evészet közben elérjük a Kék Mecsetet, ahol valami csoda folytán nincs sor, így kellő beöltözés után bemegyünk. Kicsike mezítlábas sétálás után szól az őr, hogy kezdődik az ima, és vége a bámészkodásnak. Sietve távozunk. Amikor kiérünk, a nap már lemenőben van. Ez azt jelenti, hogy a mecset előtti tömeg egy emberként kezd el enni és inni. Kicsit furcsa ez nekünk, hogy egész nap semmi evés és ivás, csak pirkadat előtt, és a naplemente után. Ilyen ez a ramadan. Óvatosan este lett, és egy kicsit elfáradtunk. Szépen sétálunk vissza a szállásra, és útközben még egy dondurma a meglepi. A hotel zuhanyzója felfrissít, és elkezdem írni a blogot. Ha végeztem vele, még összepakolom a cuccaimat, ugyanis holnap folytatódik az utazás.
iyi akşamlar!

Megtett távolság (motorral): 0km :-)