Elérkezett az utolsó motoros nap, és én készen állok. :-)
Reggel nem túl korán nekifogok a hazafelé vezető útnak. A Lengyeleknél a főútvonalon az apróbb települések szinte egymást érik. Ezért nem is igazán jól lehet haladni. Kínoz a meleg is, van vagy 35fok árnyékban. 150kilcsi megtétele után kiállok egy kis kávézónál egy frissítőre, meg egy kis vízivásra.
A Lengyel-Szlovák határon nincs semmi, csak az üres bódék, tisztán látszik, hogy itt EU van kérem szépen. A "határ" után nemsokkal az úton folyó munkálatoknak hála elterelnek, és egy kicsit motorozgatok az alsóbb rendű utakon is. A lényeg az, hogy mindenhol és mindennel el lehet tévedni, de a legjobban csak és kizárólag GPS-el lehet. :-) Gondolkodom, hogy megálljak-e ebédre, de végül úgy döntök, hogy majd otthon fogyasztok valami finomat. A hőség szinte elviselhetetlen, és Hidasnémetinél ismét ki kell álljak egy benzinkúton. A kúton egy Székely motoros csapattal diskurálok, és megegyezünk abban, hogy Székelyföld a legszebb része a világnak. Meg az Igazi Csíki Sör a legfinomabb nedű. :-)
Délután 7 óra előtt futok be a Főtérre, ahol a barátnőm hatalmas örömök közepette már csak rám vár. Nagyon jó dolog elindulni, menni, és megérkezni is. Kicsit már hiányzott az otthon, és az "asszony" is. Érte, talán majd egyszer feladom a motorozást is. De egyenlőre még nem. 6000kilcsit mentem, volt jó, és kevésbé jó mozzanat is, de szívem szerint most azonnal visszamennék. Oroszország és a Baltikum nagyon szép részei a világnak. Most viszont hazamegyek, kimosom a ruháimat, letusolok, megmosom a motort, és készülök a következő menetre.
Új hozzászólás