Reggel nem túl sok kedvünk van elindulni 8kor, mivel igencsak hűs az idő, és a köd miatt csak 30-50 méteres látótávolság van. Szépen komótosan összekészülünk, én megelőzve Sanyit lehordom a cuccokat, és kokettálok még egy kicsit a recepciós csajjal. Szerencsém van, és műszakban van a lelkem. Aranyos kis anyag, főleg, ha felteszi a szemüveget. :-D
Szóval kokettálgatunk, meg vigyorgunk, meg minden, és közben észre sem veszem, hogy kifizettem a tartozásunkat. :-) Szívesen ellennék még egy egységnyi időt, de menni kell, mert otthon várnak minket. Főleg Sanyit, úgyhogy felcuccoljuk a motorokat, és felvonulunk a határra.
A beléptetés Szerbiába gyorsan megy, csak a határőr mondja, hogy magyar maffiózók vagyunk, amit természetesen határozottan visszautasítunk.
Szerencsére elsandítom a GPS-t, vagy inkább úgy mondanám, hogy nem foglalkozok vele túlságosan komolyan, és nem pontosan azon az úton megyünk visszafelé, ami idefelé jöttünk. Az alternatív út természetesen ugyanúgy a hegyekben megy, azzal a különbséggel, hogy néhol nincs aszfalt. Imádom! Sanyi a VTX-el kevésbé. Amúgy imádom a VTX-et. Szuperül pöfög a V&H kidörrentő, és szinte élvezet hallgatni. Egy baj van csak, az, hogy mikor még nincs nagy tempó, már akkor is néha leér a kanyarban a koptató csavar a lábtartón. Másfajta szerszám, mint Lady Carnevale, de szerencsére két kereke van ennek is. :-)
Szóval szépen lassan csináljuk a Belgrád felé, de meg kell állnunk itatni a lovakat, és magunk is falunk valamit. Ismét jó a gázfőző, és a konzerv. Sehová nem fogok ezek nélkül menni! A kutas kicsit furcsán néz, mikor előszedem a N*scafé 3in1 -bent, és nekiállok kávézni. Sebaj, majd megszokja. Belgrádot elkerüljük a pályán, és innen kicsit uncsi lesz az út. Nem szeretem az autópályát, de mivel időben akarunk hazaérni, kénytelenek vagyunk ezt használni. A Szerb - Magyar határon szépen előresunnyogunk a sorok mellett, és már kokettálok is a török, de Németországban dolgozó motoros kollégával. Egy 3 betűs motorral csinálja, és megy vissza a melóba. Denizliből jön, azaz egészen pontosan Pamukkale-ból, és gyorsan közlöm vele, hogy szerencsére többször sikerült már látnom azt a csodát, amit a törökök Gyapotvárnak hívnak.
Szeged után kiállunk egy tankolásra, mert a csaj kiitta a benzint a tankból, és nincs is számára fincsibb, mint egy löket 95-ös magyar energialé. :-)
Este 8 körül parkírozunk le a "főtéren", mivel minden motoros kaland innen indul, és természetesen itt is ér véget. Remélem, ez a menet nem az utolsó volt a szezonban, és sikerülne még egy Erdélyt beiktatni októberben. Reméljük....
A menet itt található: https://spotwalla.com/tripViewer.php?id=7e9c523d774886262
Új hozzászólás