Blog - augusztus 2014

Ma semmi mást nem csináltam, csak bolyongtam Andorra la verde (?) központjában. 10 motoros boltban voltam, mindegyik maga a motoros mennyország. Luxus cuccok, 40-50% -al olcsóbban, mint otthon. Azt hiszem, hogy itt akármennyi pénzt el lehet költeni 2 nap alatt. valahogy ellenállok, és csak szolíd apróságokat vételezek. természetesen Cukorfalat is kap egy kis meglepit, de azt hiszem, hogy ez a hely nem neki való. vagy legalább is úgy való Neki, hogy egy kifogyhatatlan bankkártyával van felvértezve. Megnézem még a templomot a főtéren, és a kis híd mellett Dali elfolyt óráját is.

Reggeli nincs az árban, úgyhogy nem kajcsizom. majd eszem valamit útközben. Az andorrai határra délután érek, mert a hegyekben nagyon élvezeteset, és lassút motoroztam. Meg-meg álltam, kis kávé, kis üdítő, kis szendvics. Andorrába érve óriási dugó fogad. Na azért az isztanbuli közlekedéshez képest ez mégis csak Európa. Az első találathoz hajtok ami a GPS-ben fellelhető szállás gyanánt. Egy kissé lepukkant motel, de a 26eurós árnak nehéz ellenállni. 2 napot vételezek. Holnap shopingolás lesz az adómentes paradicsomban.

A kiadós reggeli után megcélzom Andorrát, és ameddig eljutok, ott alszom. Az út nem unalmas, hisz egy borvidéken kanyargok vagy 250kilcsit. Mindenhol szőlő, a közepén hatalmas haciendával. festői a látvány, és nagyon tetszik. Egy útszéli büfében elfogyasztok egy szendvicset, majd kora délután egy kávét egy kis faluban. Késő délután elérem Saragosát, ahol egy munkásszálláson töltöm az estét. 25euro nem sok. Van zuhany, meg egy jó helyi sör. Fincsi!

Reggel kidob az ágy elég korán, és a házinéni egy nagy adag reggelivel vár. Azt mondta a fia még tegnap este, hogy szimpi vagyok neki, úgyhogy a reggeli ingyenes. Ilyen a személyes varázsom....:-)

Reggel irány Gibraltár, és a majmok. Felkaptatok a sziklára, majd egy üres parkolóban letámasztom a motort. Egy komplett majom hadsereg áll lesben a korlát mögött. Vannak aprók, kölykök, és nagyobbak is. Fotózok, videózok, mikor az egyik kölyök betámadja a motort. Felül a doboz tetejére, és nekilát kicsomagolni a pulóverem a reklámszatyorból. Sajnálattal veszi tudomásul, hogy a pulcsi nem ehető, így odébb áll. Az egyik makimama kisgyerekét meg szeretném simizni, de a mama nem engedi. Gyorsan odébb vonul a család.

Szóval a dolog úgy alakult, hogy reggel elindultam Fésből. A város nagyon tetszett, de sajnos mennem kell tovább. A hegyi utat választom, mert az talán izgalmasabb egy kicsit, mint ha a főúton húznám végig. Menet közben az orrom előtt egy másik motoros tűnt fel. Gyorsan lestoppoltam, és egy kávé mellett kiderítettem, hogy kicsoda. Frank Németországból. Egy ősöreg 650-es KTM-et hajt, ami igencsak viharvert. Marokkó keleti szegletéből jön, és megy Tangerbe. Hurrá! Együtt csapatjuk tovább, a maradék 300 kilcsit. Az út tetszik. Az aszfalt hol jó, hol rosszabb, hol pedig nincs.

Fés

Reggel korán elindulok, ami 8 órát jelent, hogy időben elérjem Rabatot. Nem akarok egyhuzamban Fés-be menni, úgyhogy alszom egyet Rabatban. Az út uncsi, de szerencsére délután elérem Rabatot. Az ismert szállodához megyek, és egy újabb éjszakát vásárolok. A vacsora sült csirke, egy kis sültkrumplee, szósz, meg egy narancslé. Pukkadásig eszem magam, majd irány az ágy.

Marrakesh

Elérni Marrakest.

Reggel korán felkelek, és megszervizelem az egyik turista verdáját. A kasztni hullt szét, de egy kis kötegelővel gyorsan orvosolom a problémát. Marathoni etap a mai, át kell kelni az Atlaszon, úgyhogy hozzá is fogok.