Dubrovnik
A szálláson van reggeli, de nem büfé jellegű, úgyhogy rendelek 2db főtt tojcsit, egy kis sajtot, és már eszünk is. A reggeli után úgy döntök, hogy körbemotorozzuk a Lovcen nemzeti parkot, ami Kotor mellett van. A szerpentinen felkaptatva gyönyörű látvány fogad. A felhők fölött vagyunk, és igen, itt mindig kék az ég. Megállok egy útszáli bódénál, hogy valami innivalót vegyek. Az árus nem tud angolul, de egy „kolléga” segít fordítani. Egy harmadik hombre éppen ujjlenyomatot vesz a pálinkás üvegekről, így azt feltételezem, hogy lopás volt.
Lenyelem a colát, és indulunk tovább. a táj és a hegyek továbbra is meseszépek. Olyan, mint ha megint Iránban vagy Kelet Törökországban lennék. Eldöntöm, hogy jövőre legalább 1 hetet kell Montenegrora szánni, mert ez a 2x fél nap nagyon kevés. Elérjük Budvát, de nem állunk meg, Megyünk tovább Kotornak. A kotori főtéren ismét megállok, hogy ebédet szerezzek. A tegnap este látott pizza lelőhely zárva van, úgyhogy 2db szendvics lesz az ebéd. Ebédelés közben megnézem a főteres motorokat. Többségük robogó, de van egy CBF1000 meg egy 1200GS is, és látok női nagymotorost is. Az ebéd után irány Horvátország. A kompozás helyett inkább megkerülöm a kotori öblöt. A határ előtt tankolni kell, mert a csajszi kiitta a tankot teljesen. Tetszik neki az albán benzin az fix! A határ 10 perc alatt megvan, a horvát csaj a bódéban csak azt kérdezi, hogy Magyarszka? Igen, mondom határozottan. Erősen robognánk Dubrovnik felé, de az út tragikus. Döngölt murva, amit folyamatosan locsolnak. A csajszi és én is ismét úgy nézünk ki, mintha iszapbirkóztunk volna. Szerencsére egy 15kilcsi után rendessebb út van, és nem megy tovább az offroad. A parti úton kanyarogva elérjük Dubrovnikot. A tegnap este kinézett szállást keresném, de az emberek folyton leszólítanak az út mellett, hogy szobájuk van kiadó. Egy kedvesnek tűnő idős hölgynél kiveszünk 1 szobát 2 éjszakára. Az ár nem magas, de nem is mondható túl nevetségesnek. Nekem megfelelő, hiszen nyaralunk, vagy mi. Egy szűk utcába felhordom a csomagokat, és már állunk is a zuhany alatt. A zuhanyzás után lemegyünk egy kicsit vacsorázni, és örömmel veszem tudomásul, hogy itt nincs ojróval fizetés. Egy bankautomatából sikerül kunat szereznem, így már semmi sem állhat a vacsora és én közém. Az óvárosban egy pizzát és egy tésztát vacsizunk. A desszert egy 3 gömbös fagyi, ami otthon simán egy ötösnek felelne meg. Az utcán a péknél veszünk holnapra reggelit és felnyomulunk a szállásra. Holnap nem lesz mocizás, csak és kizárólag turistáskodás. Fényképezővel, napszemcsivel, táskával, papuccsal. :-)
Új hozzászólás