Augusztusi motorozás 5-6. nap

Fekszem az ágyban egy hotelben, amit nem kis melóval szereztem, és arra gondolok, hogy nem biztos, hogy felszállnék újra a Tasucu - Girne kompra. De ne szaladjunk ennyire előre. Reggel van, a müezzin kb. 4:30-kor kikapja az álmot a szememből. Ezután elkezd világosodni, és lehet hallani, hogy Kappadókia felett a hőlégballonkat fűtik a pilóták. Gyorsan kimegyek az erkélyre, és legalább 30db különböző ballon van az égen. Nagyon szépek. Az este úgy döntöttünk, hogy nem alszunk többet Göremében, hanem nekiindulunk Ciprusnak. A mai etap a Göreme - Tasucu útvonal lesz, ugyanis a komp Tasucuból indul. Útközben megállunk a Földalatti városnál, amit nagyon egyszerűen megtalálok, egy kevés kérdezősködés után. Sajnos nem készültem fel előre a Földalatti város történetéből, így csak egy pár fotót tudok mutatni. Amit kihallgattam az előttem hasaló és kúszó turisták idegenvezetőjétől az az, hogy a Földalatti város a keresztes háborúk idején "épült", kb. 100 méter mélyen a hegy gyomrában, és ezernél is több ember élt benne. Megjegyzem, hogy a térkép szerint van még egy pár ilyen földbe épített város errefelé, és nem kevés templom is, ami kicsit furcsa ezen a vidéken. Kb. 1 óra nézelődés és hasonkúszás után elindulunk tovább. Az út eseménytelen, és csak annyiból változatos, hogy Mersin környékén már a hegyeken van egy kicsike zöld rész is. délután 3 magasságában érjük el Tasucut, ahol egy kis kérdezgetés után megtaláljuk a komptársaság jegyirodáját, ahol megveszem a jegyeket. A komp éjfélkor indul, úgyhogy egy jó vacsora még befér indulás előtt. 22:30-ra kell a kikötőben lennünk, úgyhogy 22:25re oda is érünk. Az olasz motorosok már a sorban állnak, és várják, hogy a kapukat kinyissák. Megkezdődik az érkezők vámolása, és ahogy azzal végeznek mi jövünk. 23:00-kor elkezdődik a beszállás. Először is legombolnak 40lírát, amit hosszas tanakodás után sem tudunk, hogy miért, majd átnézik az útleveleinket. Kapunk 1 pecsétet. Ezután megyünk a komp előtti parkolóba, ahol a turist-police újabb pecsétet nyom az útleveleinkbe. Amikor ez megvan, lehet kezdeni a motor exportálását Ciprusra, ami Törökország, de valójában mégsem az. :-)
A vámtiszt alszik, és mikor véletlenül felriad gyorsan nyom 1-2 billentyűt a számítógépen, és ír 1-2 szót az útlevélbe. Az egyik kamionos saját magának pecsételi az útlevelét, amin jót mosolygunk. Amikor a vámtiszt beírta a beírnivalót, várunk egy jó órát az újabb pecsétre, amit egy újabb tisztviselő pecsétel. Amikor az összes pecsét bekerül az útlevelünkbe, elkezdődik a berakodás. Először jönnek a kamionok, aztán a személyautók, és végül a 3 motoros. 2 olasz, és mi. A komp padlózata tiszta olaj, és sár. Kicsit egyensúlyozva bejátszom a motort a helyére. természetesen normálisan nem lehet kikötni sehova, úgyhogy csak úgy imitáljuk a kötözést. A komp 02:30-kor végre elindul. Bízunk benne, hogy gyorsan átér a szigetre, de sajnos csalódnunk kell. Reggel 5:00 környékén szól Mónika, hogy az egyik olasz motor felborult. Gyorsan szólok a tulajnak, hogy baj van, és már rohanunk is le a raktérbe. Gyorsan visszaállítjuk a zongorát, de kikötni nem tudjuk sehová, így marad a kézzel fogjuk történet. A tenger hullámzik erősen, így 2 óra motorfogás után az első adag vacsora feljön szétnézni. Bocsánat a megfogalmazásért, de itt már egy kicsit könnyes lett a szemem, annyira végem volt. Megnyugodtam, mikor az olasz gyerek is feladja, és Ő is kikészíti a vacsorát a padlóra. :-) Mi ez, ha nem a népek közötti barátság? :-)
Reggel 8:00 környékén még megszabadulok a 2. adag vacsorától is, és végre 9:30 magasságában véget ér a rémálom. A hajó kiköt, és indul az újabb tortúra. 10 pecsét az útlevélbe, 5 oldal papír, pecsét hegyek, és vámtisztek teszik mozgalmassá a reggelt. Hiába mutatom a csodaszép magyar biztosítási papírt, közlik, hogy az itt nem jó. Ez természetesen 55 lírába került, de mostmár van ciprusi biztosítás a motorra. Indulunk. Közlekedni természetesen a bal oldalon kell mint az Egybesült Királyságban, csak itt törökök vannak, ami egy üde színfolt a balos közlekedésben. Kicsit izgulok. :-)
Sikerül ebéd előtt egy jó kis szállodát találnom, közvetlenül a kikötőben, úgyhogy 12:30-kor már alszunk is. Este egy szolíd vacsi, és egy kis blogírás...
Holnap folytatjuk...

Az út: http://spotwalla.com/tripViewer.php?id=35b94e443e5a1410a