Augusztusi motorozás 9. nap

A mai nap kizárólag a tengerről szólt. A reggeli elfogyasztása után, ami kizárólag angol ihletésű, felkerekedtünk, és visszamentünk a tegnapi strandra. A bázison már vártak a srácok, akik már nagyon be voltak indulva a merülésre. Mitagadás, hogy én is. Gyorsan öszeállítottam a felszerelést, és már száguldott is Ehran a csónakkal. Megérkeztünk a merülési helyre, és már húztam is fel a BCD-d, és dobtam a hátast a vízbe. Aki egyszer kipróbálja a búvárkodást úgy megfertőződik, hogy éjjel nappal a víz alatt lenne.
A merülés jó volt, láttunk amfórákat, meg szép nagy halakat. Mivel egy picit lentebb csúsztunk mint 18 méter, így visszafelé szükséges volt egy deep-stop, aminek a végére elfogyott a levegőm. Ilyenkor jól jön a merülő társ, aki jelen esetben a merülésvezető volt, így gyorsan kölcsönvettem az octopusát egy kis együttlélegzésre. Ahogy egy ismert filmben hallhattuk: "Jó vót!" :-)
Visszajöttünk a csónakkal a bázisra, és elmostuk a cuccokat. A srácok még elviszik az új kuncsaftokat egy DSD-re, mit elkísérek egy snorkellel. Jó látni, hogy én is így ismerkedtem a búvárkodással. Gyorsan megeszünk egy szendvicset a közeli bárban, és nyugtázzunk, hogy az angolok még az életben nem ettek egy normális finom ételt. A fő csapás a hanburger meg a fish & chips. Remélem, mikor hazaérünk a kalandból, egy hatalmas kirántotthús-torony fog otthon várni. :-))
Holnap kezdődik az újabb kihívás: a rémálom-komp retúr jegyeit be kell cserélni egy olyanra, ami 3 óra alatt van Törökországnál, és nem 8 órát kínlódik az átjutással.
Mára ennyi, megyek, és megpróbálok szerezni egy finom dondurmát. Attól sokkal jobban leszek. :-)