Blog - szeptember 2012

Ayvalik
A reggeli elfogyasztása után közlöm a recepcióssal, hogy mikor kiemelem a kulcsot a helyéről a szobában, akkor a relé az elosztó szekrényben nem húz be, hanem szikrázik. A szikrázik szó nem jutott az eszembe, úgyhogy azt sikerült kinyögnöm, hogy sikít az elektromos elosztó. Először elkerekedett szemekkel visszakérdezett, hogy sikít? Mire én azt mondtam, hogy valami nem karaj az elektromos szekcióban. Jót röhögtünk mindketten, de megnyugtatott, hogy majd leellenőrzi.

Antalya
Ma igazából semmi érdekes nem történt. Délelőtt lementem egy kicsit a partra, és fürcsiztem a tengerben. Nem volt rossz, de a víz egy picit hűvös volt. A hajók felkavarták, úgyhogy inkább visszamentem a szállásra, és egy kicsit ejtőztem a nyugágyak egyikében. Délben elfogyasztottam egy extra konzervet, hogy annyival is kevesebbet kelljen hazavinni. Ebéd után 2 óráig egy kicsit lazultam, majd megtekintettem az időmérőt.

Antalya
A búvárbázis ugyan ott van, mint tavaly, viszont a fiúk szétváltak, úgyhogy most már két csapat van. Maradok a régi brigádnál. Felveszik az adataim, és elkezdenek gyülekezni az oroszok is. Mellém ül egy srác és a csaja. Megkérdezik tőlük, hogy honnan jöttek. A válasz az, hogy Iránból. Aztán megkérdezik tőlem is, hogy honnan jöttem, mire azt válaszolom, hogy Iránból. A fekete hajú, és sötét szemű srác kicsit furcsán néz rám. Látszik rajtam, hogy nem vagyok született perzsa.